Sok a szó, amit elmondtál
Ahogy az írás vallja
Én hallgatom és figyelek rád
De ennek túl sok az alja

Minden nap gondolsz rám
Ha tényleg nincs jobb dolgod
Nem értem, miért én vagyok
Akin találnod kell foltot?

Nem ér el két kezed
Vigyorgok rád
Sokáig nézheted
Ahogy lódítasz, hódítok tovább

Szabadon járok, szabadon élek
Ha téged látlak, semmit nem remélek
Kár minden szóért, engem nem versz át
Ne hallgasd el, hogy ez egy átkozott világ!

Talán végre nyugtom lehet
Ha máshová tévedek
Azt hiszem, magam vagyok
De mindenütt ott a szemed

Mindenki boldog, tájékozott
És parancsra veri a kezét
Veled marad apraja-nagyja
Csak mondd ki egy ász nevét!

Vídeo incorreto?